Fájdalmas Anya Búcsú Egerben
2016. szeptember 16-17-18.
Három emlékezetes napja az életemnek
Tisztaság, rend, virágok az Egri Fájdalmas Anya kegytemplomban, mint mindig. A Fájdalmas Anya Kegyszobrát különösen tündökölni láttam.
Zarándokok jöttek más vidékről, talán az égtáj minden irányából, s a helyi fiatal és idősebb hívekkel együtt halkan, majd erősebben énekelték a fájdalmasan csengő, de reményt is árasztó közismert énekünket:
A keresztfához megyek,
Mert máshol nem lelhetek
Nyugodalmat lelkemnek.
S ott talállak, ó szűz Anya,
Fájdalom közt bágyadozva,
Tőr veré át lelkedet…
Az énekben mindenki számára közérthetően megfogalmazódott a zarándokok jövetelének és együttlétünknek a célja is:
… Fájdalmaid, ó szűz Anya, indítsanak bűnbánatra,
Hogy kegyelmet nyerhessek.
A Keresztút imádkozásával kezdődött az első nap. Megindítóan szépen megfogalmazott és időszerű könyörgéseket hallhattunk az Egyházközség Képviselőtestületének tagjaitól.
18 órától a szenvedélybetegekért és a lelki válsággal küzdőkért mondott szentmisét Szabó József atya, az Egri Érseki Szeminárium spirituálisa. Mise után – Az intimitás hiánya, függőségek – című előadásában rámutatott, hogy a témát globális módon óhajtja megközelíteni. Társadalmi problémává váltak a szenvedélybetegségek, melyeknek sok változata van. A lelkiatya beszélt az ősbűn előtti állapotról, amikor létezett az emberben a belső harmónia. A harmónia az ősbűnnel felborult.
Napjainkban a családra nagy feladat hárul. Meg kell őriznünk a családtagok lelki egészségét. A környezet hatásáról, a bűn valóságáról szólt, a bűnt nem fogalmazzuk meg, nem mondjuk ki – hangsúlyozta az előadó atya többek között. A szenvedés oka: az intimitás, vagyis a szeretet hiánya. Az önző emberszeretet- hiányban szenved. Aki befogadja Isten szeretetét lelkileg él, aki nem, lelkileg halott. A bűnből újabb bűnök születnek. Az Istennel való szeretet-kapcsolatot kell befogadnunk, és megerősítenünk. Akármi történik, te nem mész tönkre, mert erős az interjú kapcsolatod Istennel – mondta többek között a kiváló előadói képességgel is megáldott lelki atya.
A társfüggőségről igen érdekes magyarázatot kaptunk. Társfüggőség, mikor egyetértek, elnézem a másik, a társam hibáit. Majd –éppen ezért – bűntudat gyötör.
A tapasztalat azt igazolja, hogy a gyermek akkor válik szorongóvá, lelki beteggé, ha a szülök nem adták át az Istenszeretet neki. A lét teljessége maga az Isten. Nem elég csak az orvosok, a szakemberek segítsége. A szomorúság – pszichológiai szint; a vigasztalás – lelkiéleti színt….. Nagyon fontos, hogy lelkileg egészséges gyermekeket neveljünk.
Az igazi szeretet alapja a megértés, de nem az egyetértés a rosszal is, mondta többek között a spirituális atya. Az önző ember - sajnos - szeretethiányban szenved.
A következő napon, szeptember 17-én, szombaton délután fájdalmas rózsafüzért imádkoztunk a Servita nővérek vezetésével, majd este 18 órakor szabadtéri szentmisét mondott a családokért Dr. Berkes László pápai prelátus, mezőkövesdi plébános úr. Szentmise után, a szép nyárutói estén a szabadban tartotta meg – Irgalmasság a családban címmel nagyon tanulságos előadását, melyet emlékeztetőül szánt a hallgatóság számára. Az irgalom megkönyörülést jelent. Az embert az Isten szeretetre teremtette, azért, hogy gyakorolja azt embertársain. Isten szeretetét megérezni, elmélyíteni, viszonozni kell. Szeretni és nem belefáradni, mindig jót akarni – mondta az előadó atya.
A jegyesek házas életre való felkészítésének fontosságáról is beszélt az atya. A felkészítő egyéves időtartamáról. Hangsúlyozta a szülőknek a gyermekekkel szembeni irgalmasság fontosságát. Fogadják el a gyermeket, ugyanis nagyban ettől függ nemzetünk jövője! Majd magyarázatot kaptunk arra, hogy mit jelent az irgalmasság a kamaszokkal szemben.
Az egészségesek elfogadják a gyengébbeket, a betegeket, mert Jézus a mi példaképünk.,, Az én békémet hagyom rátok” – mondja az utolsó vacsorán.
A család a megbántásnak, a keserűségnek is lehet az otthona. A bűnre ne válaszoljunk bűnnel, bántásokkal! Az irgalmasság újjá teremti az életünket. Járja át szívünket a bűnbánatnak tőre! Ehhez kérjük a Fájdalmas Szűzanya gyógyító kegyelmét! A keresztfához jöttünk, ott találjuk a Szűzanyát, de mi is elférünk alatta.
Közben az Ómagyar Mária-siralom legkorábbi nyelvemlékeinknek egyike jutott eszembe, melyet nem szabad elfelednünk, hiszen az az első fennmaradt magyar nyelvű versünk is:
Világ világa,
Virágnak virága,
Keservesen kínoznak,
Vas szegekkel átvernek!
Szememből könny árad,
Szívem kíntól fárad,
Te véred hullása,
Szívem alélása.
(Molnár Ferenc értelmezése 2002)
A Szűzanya mindig a háttérben van, csendre, elfogadásra, hitre tanít. Éljen bennünk a hit, ami Máriát élete egész folyamán állva tartotta, soha sem roskadt össze a teher alatt! Ez ad nekem is erőt, aki elvesztettem legdrágább kincsemet, felnőtt lányomat.
Szabó József atya azt is hangsúlyozta, hogy a szentek sokasága társadalmat formáló erő számunkra. Imádkoznunk kell hozzájuk, kérnünk kell közbenjárásukat.
20 órától éjfélig az egri plébániák tartották szentségimádási óráikat. Meggyőződésem, hogy ezeknek az imádságoknak, elmélkedéseknek szinte felmérhetetlen erejük van.
18-án, vasárnap reggel 8 órakor Szabó József Béla, fő zenei igazgató úr, teológiai tanár vezetésével a zsolozsma reggeli dicséretet imádkoztuk a zarándokokkal közösen, majd azt követően az idősekért, betegekért szóló szentmisét celebrálta az atya. Arra bátorított bennünket, hogy szenvedéseinket méltósággal, türelemmel viseljük.
11 óra előtt fél órával a fiatal atya felhívására a rózsafüzér imádkozásával csöndben ,,elhoztuk környezetünkbe” mindazokat, akiket szeretünk. Imádkoztunk Eger városáért, lakóiért, fiataljainkért, a vendégekért.
Az ünnepi nagymise 11 órakor kezdődött. Feledhetetlen vigasztalást nyújtott a gyönyörű oltárkép, a szorgos kezek munkájának köszönhetően emlékezetesen széppé tett környezet. A Fájdalmas Anya csodatevő kegyszobra, az elhelyezett virágdíszek, ha némán is, de mindenkihez szóltak.
A zsúfolásig megtelt udvaron, enyhe napsütésben, az Isten sátra: a szabad ég alatt hangzott el az ének karnagyunk vezetésével, melyre ünnepélyesen vonult be az asszisztenciával a meghívott, és jelenlétével egyházközségünket megtisztelő Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke, Bosák Nándor püspök atya.
Szentbeszédének lényegét így értelmeztem:
Földi életünkben mind zarándokok vagyunk. Most elzarándokolunk a Szűzanyához, aki Fia életét kísérte a kezdettől fogva a végső állomásig. Egyházunkban a Szűzanya tisztelete központi helyen áll. Nagyon sok Mária szobrot, képet és egyéb Őt ábrázoló alkotást ismerünk. Három jellegzetes megjelenítési formáját ismerjük a Szűzanyának:
- Mária karján van a Kisjézus – iránta Jézus érdekében tekintünk.
- Mária egymaga áll, de keze imádságra van kulcsolva. Ő az, aki legteljesebben átadta magát Isten szolgálatának.
- Jézus keresztje tövében találjuk Máriát vagy úgy, hogy a halott Krisztust Mária ölébe helyezték.
A karon ülő és a keresztre feszített Jézus közötti időben földi élet pereg le előttünk, melynek azonban a halál után sincs vége. A kereszt alatt is ott találjuk őt, Máriát, az édesanyát, határtalan fájdalmán is átszűrődik a feltámadás fénye, hogy minden fájdalmunkra enyhülést találhassunk. A kereszt diadalának ünnepén a feltámadt Krisztust látjuk.
Mária példáján a Jézushoz való ragaszkodást tanuljuk meg.
Elhunyt testvéreinknek legyen közbenjárója az irgalmasság anyja – mondta záró beszédében a püspök atya.
Lelki pásztorunk, Pascal atya megköszönte a főtisztelendő püspök úr, valamint a hívek személyes részvételét.
A körmenet után és közben a helyiek nem feledkeztek meg a szerény agapéról sem.
Háromnapos ünnepünk a 15 órakor megtartott Lorettói litániával, a kegytárgyak megáldásával, valamint a zarándokok elbocsátásával zárult. Úgy, ahogyan azt plébánosunk, Pascal atya a képviselő testülettel együtt gyönyörűen megtervezte.
Köszönet érte – mindnyájunk részéről.
Eger, 2017. szeptember 19. Zolcsák Anna